A sárospataki vár vagy más néven Rákóczi-vár, a magyarországi késő reneszánsz építészet legértékesebb alkotása. Sárospatak legjelentősebb műemléke ma már hivatalosan a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma nevet viseli, de ha egy család elindul kirándulni, biztos, hogy inkább a “sárospataki vár” elnevezésre keres rá a Google-ban.
A vár, amit akár naponta a kezünkben tartunk, és sokan nem is tudják. Amikor egy kvíz műsorban jön a kérdés: „mi látható az 500 forintos hátoldalán?” – vajon mennyien tudják a választ? Bizony, a sárospataki várat ábrázolja, ami a hatalmas Rákóczi-birtoknak volt a része.
Nem véletlenül került rá a papírpénzre sem. Magyarország egyik leghíresebb vára, az ország legjelentősebb Rákóczi kultuszhelye. A várat még Perényi Péter főispán kezdte el építtetni a mohácsi csata után az 1530-as években. Először a ma is látható, legrégebbi rész a Vörös-torony készült el, majd szépen körbeépítették a lakópalota szárnyaival. I. Rákóczi György 1616-ban lett a birtok új földesura, miután feleségül vette Lorántffy Zsuzsannát, innentől kezdve élte az épület a fénykorát.
A Rákócziak idején a XVII. században nagyszabású építkezések folytak az akkoriban divatos reneszánsz formavilág jegyei szerint. 1646-ban készült el például a belső udvaron látható gyönyörű Lorántffy-loggia, a magyar reneszánsz építészet kiemelkedő alkotása. Az erős erődítményt a törökök nem is háborgatták, csak a XVII. század végén a kuruc mozgalmak idején érte el a várat a csatazaj. Amiről talán a leghíresebb és még iskolai tanulmányainkból is rémlik, azaz 1708-as év, amikor a vár falai közt tartották a Rákóczi-szabadságharc híres utolsó, jobbágyfelszabadító országgyűlését.
A vár 1960-tól lett turista látványosság. Ekkor az egész épületet renoválták, bár ezek a munkák szinte napjainkig folyamatosak voltak. A termekben olyan állandó kiállítások kaptak helyet, mint „Rákócziak dicső kora”, ami bemutatja a Rákóczi-családot, II. Rákóczi Ferencet és az általa vezetett szabadságharcot, valamint Sárospatak XVII-XVIII. századi történelmét. De látható itt „I. Rákóczi György ágyúöntő műhelye”, „Hegyaljai szőlészet és borászat története”, „Főúri élet a XVI-XVII. században – Vörös-torony” és az „Olaszbástya kazamata” is.
A Rákóczi-kiállítás szabadon, míg a Vörös-torony csak idegenvezetéssel látogatható. A vár belépőjegyeit külön-külön kell megvásárolni, attól függően melyik tárlat érdekel minket. Az árakra azt mondhatjuk, hogy barátiak, egy apró kivétellel: fotó engedély – 2500 Ft, videó engedély – 5000 Ft. Az engedélyek kizárólag személyes felhasználásra a kiállításokra!
Összességében a sárospataki vár tényleg azt nyújtja, amire hivatott: kiemelt kulturálódási lehetőség. Élvezhetik kicsik és nagyok, akár egy fél napon át, mert ha minden termet be akarunk járni több időt is szánhatunk rá. Ez a hely tipikusan az, ami mást ad gyerekként és mást felnőtt fejjel. Ezért, érdemes akkor is tenni itt egy kirándulást, ha a sok-sok évvel ezelőtti osztálykiránduláson nem hagyott bennünk maradandó nyomot. Most talán sikerül!
Fotók: Tokajgastro